Connect with us

Hi, what are you looking for?

Péri Közös Önkormányzati Hivatal
Péri Közös Önkormányzati HivatalPéri Közös Önkormányzati Hivatal

Településtörténet

Pér

Régóta lakott hely, amit kőkorszaki és kelta eredetű leletek is bizonyítanak. Több évszázadon keresztül éltek ezen a vidéken a római birodalom népei, később az avarok és a szlávok. Pér első okleveles említése a Szent Márton bencés apátság javainak 1237-1240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu” történt meg. 1329-től egészen 1848-ig a győri püspök birtokaként emlegetik („Peer villa episcopalis” , azaz Pér püspöki falu). A törökök támadását követően egy időre elnéptelenedett a falu, csak a vasvári békét követően (1664 után) telepítette újra Széchényi György győri püspök, aki 1669-ben még szabadságlevelet is adott a péri jobbágyoknak. Az évek folyamán a település déli oldalán kialakult a zsellérek, a pannonhalmi-gönyűi út két oldalán pedig a gazdák útja, ami jelenleg is a község fő utcája.

1735-ben épült fel a falu egyik temploma. 1848-1849-ben többször átvonultak a községen a magyar- osztrák seregek. 1866-ban felszentelték a Kálvária kápolnát.

1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló településsé lett. A II. világháború befejeztével 1945-ben felosztásra került a püspöki birtok. 1962-ben megépült a művelődési ház, majd 1972-ben a repülőtér. 

A környező községek közös beruházásában valósult meg 1991-1992-ben a vezetékes ivóvízhálózat, mely Töltéstavat, Pért, Mindszentpusztát, Mezőörsöt, Bõnyt és Rétalapot látja el egészséges ivóvízzel. A ’90-es években a vezetékes gáz-, szennyvíz-, és telefonhálózat is kiépült.

A település nevének eredete:

Az egyik elmélet szerint a „Pér” elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést  Peernek hívták. Egy másik teória a Péter névből eredezteti a falu nevét. Valószínűleg közelebb áll a valósághoz, hogy falu a pér-halról nyerte elnevezését.

Az 1970-es években Pér, Mindszentpuszta és Mezőörs közös tanácsot hozott létre Pér székhellyel. A közös tanács a rendszerváltás előtti évben megszünt, a mindszentiek azonban népszavazással úgy döntöttek, hogy közigazgatásilag továbbra is Pérhez kívánnak tartozni.


Mindszentpuszta

  A községet először III. Honorius pápa (1216-1227) említi 1225. május 26-án kelt oklevelében Mendzenth-ként.
Mindszent puszta a régi Mindszent (Villa Omnium Sanctorum) emlékét tartja fenn, ez a mai pusztáról délre, emelkedett helyen feküdt és a Bolgen nembeli Mindszenthiek fészke volt. 1235-ben és 1324-ben is mint falu fordul elő. Oklevél említi 1358-ban a mindszenti nemeseket. 1394-ben Mindszenthi Feyes Tamás van említve birtokosaként. A XV. és XVI. században az Ispán, Némay Eölbey, Szapáry és Szombathelyi családok voltak az urai. 
A török hódítás idején 1529. táján elpusztul, de 1586-ban már újra települ. Ezután megint elnéptelenedik, majd, 1627-ben ismét benépesül, de a török zaklatás miatt (Szakad Ibrahim) a lakosok megszöknek. 1617-ben még ősi temploma is fennállott, de a törökök lerombolták. 1649-ben a Bay család birtoka, ekkor újratelepül, de már csak pusztaként van említve. 1671-ben protestáns temploma és papja van Mindszentnek. 1698-ban Thököly Katalin grófnő birtoka. A nagy kőtornyú református templom a falu közepén állott, ugyanott volt a lelkészlak az iskola is. 1698-ban a lélekszáma 627 fő, ekkor a reformátusok voltak többségben
A Győri Püspöki Levéltárnak Mindszentre vonatkozó része így hangzik: „Romos templom van a községben, építése ideje ismeretlen. Plébániaépület is van, mégpedig egy jobbágy-ház, amelyet Boronyay Ferenc földesúr Szabó Jakab nevű jobbágyától erőszakkal elvett és ezt a házat evangélikus paplaknak használják, az istentiszteletet is itt tartja Egyházy József evangélikus pap. A kilakoltatott jobbágy hiába könyörgött sírva urához és hiába adott a község 60 kaszálónyi szénát a visszaváltás érdekében, nem lehet tenni semmit.”
Fentiekből az következik, hogy a némai Mindenszentek templom 1617. évi elégése után építettek Mindszenten templomot Mindenszentek tiszteletére. 
Több körülmény arra mutat, hogy azon helyen építették 1617-1698. között a templomot, ahol 1919-ig a Mattyok féle kereszt állt. Tehát a jelenlegi helyétől kb. 40 méternyire Győr felé. Ez a kereszt az utca közepén állt, temető vette körül, amelyet 1801-ben szüntettek meg és nyitották meg a község szélén az újat.
Az 1784-87. évi népszámláláskor már 218 lakója van, 1870-ben 278
A jelenlegi mindszenti templom a Mindenszentek tiszteletére épült 1822-ben, Bay Gáspár kegyúr által. A templom építése volt a Rómából nyert I. fokú házassági akadály alóli fölmentés díja.
Az 1830. évi Canonica Visitatio idején Mindszentpusztán iskola valószínűleg nem volt, mert a Canonica Vis. nem tesz róla említést. A Mindszenti iskola 1834-ben létesült, még pedig szegényes körülmények között. Bábai Bay Gáspár közbirtokos egy pásztorlakást adott az iskola céljaira. Első tanítója Ratter Ferenc volt. 
A mai faluház helyén állott iskolát a közbirtokosság 1880-ban építette.
Mindszentpuszta jelenleg Pérhez tartozik. A régi kastélyt több mint negyven éve lerombolták. Temploma és az új faluház a község közepén áll. Orvosi  működik a településen, amely 2001-től teljesen közművesített (víz-, gáz, szennyvíz, telefon), 2020-ban teljesen felújították.