Pér

Régóta lakott hely, amit kőkorszaki és kelta eredetű leletek is bizonyítanak. Több évszázadon keresztül éltek ezen a vidéken a római birodalom népei, később az avarok és a szlávok. Pér első okleveles említése a Szent Márton bencés apátság javainak 1237-1240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu” történt meg. 1329-től egészen 1848-ig a győri püspök birtokaként emlegetik („Peer villa episcopalis” , azaz Pér püspöki falu). A törökök támadását követően egy időre elnéptelenedett a falu, csak a vasvári békét követően (1664 után) telepítette újra Széchényi György győri püspök, aki 1669-ben még szabadságlevelet is adott a péri jobbágyoknak. Az évek folyamán a település déli oldalán kialakult a zsellérek, a pannonhalmi-gönyűi út két oldalán pedig a gazdák útja, ami jelenleg is a község fő utcája.

1735-ben épült fel a falu egyik temploma. 1848-1849-ben többször átvonultak a községen a magyar- osztrák seregek. 1866-ban felszentelték a Kálvária kápolnát.

1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló településsé lett. A II. világháború befejeztével 1945-ben felosztásra került a püspöki birtok. 1962-ben megépült a művelődési ház, majd 1972-ben a repülőtér. 

A környező községek közös beruházásában valósult meg 1991-1992-ben a vezetékes ivóvízhálózat, mely Töltéstavat, Pért, Mindszentpusztát, Mezőörsöt, Bõnyt és Rétalapot látja el egészséges ivóvízzel. A ’90-es években a vezetékes gáz-, szennyvíz-, és telefonhálózat is kiépült.

A település nevének eredete:

Az egyik elmélet szerint a „Pér” elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést  Peernek hívták. Egy másik teória a Péter névből eredezteti a falu nevét. Valószínűleg közelebb áll a valósághoz, hogy falu a pér-halról nyerte elnevezését.

Az 1970-es években Pér, Mindszentpuszta és Mezőörs közös tanácsot hozott létre Pér székhellyel. A közös tanács a rendszerváltás előtti évben megszünt, a mindszentiek azonban népszavazással úgy döntöttek, hogy közigazgatásilag továbbra is Pérhez kívánnak tartozni.

Mindszentpuszta

  A községet először III. Honorius pápa (1216-1227) említi 1225. május 26-án kelt oklevelében Mendzenth-ként.
Mindszent puszta a régi Mindszent (Villa Omnium Sanctorum) emlékét tartja fenn, ez a mai pusztáról délre, emelkedett helyen feküdt és a Bolgen nembeli Mindszenthiek fészke volt. 1235-ben és 1324-ben is mint falu fordul elő. Oklevél említi 1358-ban a mindszenti nemeseket. 1394-ben Mindszenthi Feyes Tamás van említve birtokosaként. A XV. és XVI. században az Ispán, Némay Eölbey, Szapáry és Szombathelyi családok voltak az urai. 
A török hódítás idején 1529. táján elpusztul, de 1586-ban már újra települ. Ezután megint elnéptelenedik, majd, 1627-ben ismét benépesül, de a török zaklatás miatt (Szakad Ibrahim) a lakosok megszöknek. 1617-ben még ősi temploma is fennállott, de a törökök lerombolták. 1649-ben a Bay család birtoka, ekkor újratelepül, de már csak pusztaként van említve. 1671-ben protestáns temploma és papja van Mindszentnek. 1698-ban Thököly Katalin grófnő birtoka. A nagy kőtornyú református templom a falu közepén állott, ugyanott volt a lelkészlak az iskola is. 1698-ban a lélekszáma 627 fő, ekkor a reformátusok voltak többségben
A Győri Püspöki Levéltárnak Mindszentre vonatkozó része így hangzik: „Romos templom van a községben, építése ideje ismeretlen. Plébániaépület is van, mégpedig egy jobbágy-ház, amelyet Boronyay Ferenc földesúr Szabó Jakab nevű jobbágyától erőszakkal elvett és ezt a házat evangélikus paplaknak használják, az istentiszteletet is itt tartja Egyházy József evangélikus pap. A kilakoltatott jobbágy hiába könyörgött sírva urához és hiába adott a község 60 kaszálónyi szénát a visszaváltás érdekében, nem lehet tenni semmit.”
Fentiekből az következik, hogy a némai Mindenszentek templom 1617. évi elégése után építettek Mindszenten templomot Mindenszentek tiszteletére. 
Több körülmény arra mutat, hogy azon helyen építették 1617-1698. között a templomot, ahol 1919-ig a Mattyok féle kereszt állt. Tehát a jelenlegi helyétől kb. 40 méternyire Győr felé. Ez a kereszt az utca közepén állt, temető vette körül, amelyet 1801-ben szüntettek meg és nyitották meg a község szélén az újat.
Az 1784-87. évi népszámláláskor már 218 lakója van, 1870-ben 278
A jelenlegi mindszenti templom a Mindenszentek tiszteletére épült 1822-ben, Bay Gáspár kegyúr által. A templom építése volt a Rómából nyert I. fokú házassági akadály alóli fölmentés díja.
Az 1830. évi Canonica Visitatio idején Mindszentpusztán iskola valószínűleg nem volt, mert a Canonica Vis. nem tesz róla említést. A Mindszenti iskola 1834-ben létesült, még pedig szegényes körülmények között. Bábai Bay Gáspár közbirtokos egy pásztorlakást adott az iskola céljaira. Első tanítója Ratter Ferenc volt. 
A mai faluház helyén állott iskolát a közbirtokosság 1880-ban építette.
Mindszentpuszta jelenleg Pérhez tartozik. A régi kastélyt több mint negyven éve lerombolták. Temploma és az új faluház a község közepén áll. Orvosi  működik a településen, amely 2001-től teljesen közművesített (víz-, gáz, szennyvíz, telefon), 2020-ban teljesen felújították.